SPF

A fényvédő szűrőket két nagy csoportra oszthatjuk: vannak az organikus (gyakran kémiai néven is hívják őket) fényvédők és az inorganikus vagy más néven fizikai (ásványi) fényvédők. Akár organikus (kémiai), akár inorganikus (fizikai/ásványi) szűrőről van szó, nagyrészt a sugarak elnyelésével és hővé alakításával működik és véd minket a káros UV sugaraktól. Emellett pedig a fizikai szűrők a sugarak egy kis részét (kb. 5%-át) vissza is verik, mint egy tükör.

• Fizikai szűrőből kettő van: cink-oxid és titánium-dioxid
• Kémiai szűrőből jóval többféle, ezen belül is kettő csoportja létezik:
  * A "klasszikus", világ-szinten jóváhagyott szűrők: pl: avobenzone, ethylhexyl methoxycinnamate (octinoxate), octocrylene, stb.
  * Újabb-generációs, modernebb szűrők (amiket viszont USA-ban nem használnak, de a világ többi részén, mint EU-ban és Ázsiában igen): Tinosorb S, M és 2AB vagy Uvinul A és Uvinul T

Az inorganikus (fizikai, ásványi) fényvédők általában jobban beválnak érzékeny bőrre, és stabilabbak is maradnak UV sugárzás hatására. Hátrányuk azonban, hogy gyakran fehéres réteget hagynak a bőrön, és van egy jellegzetes érzetük emiatt, amit nem mindenki szeret.

Az organikus, vagyis kémiai fényvédők előnye ezzel szemben, hogy nem hagynak fehéres réteget, és kozmetikailag elegánsabb, könnyedebb formulákat tesznek lehetővé (ez különösen akkor fontos, ha a bőröd kombinált/zsíros, és légiesebb állagú fényvédőket keresel), illetve a magas UVA védelmet és a tartósságot is az organikus technológia teszi lehetővé. Cserébe azonban ezek a fényvédők UV hatására kevésbé stabilak, mint az inorganikusak.